A legjobb árak Gyógynövénymagok Seeds Gallery (23)

Sétányrózsa mag (Lantana...

1,95 € (SKU: MHS 59)

Seeds Gallery EU,

5/ 5

<h2 class="">Sétányrózsa mag (Lantana camara)</h2> <h2>Ár egy csomag 10 magot.</h2> A sétányrózsa vagy színváltóvirág (Lantana camara) a vasfűfélék vagy verbénafélék családjának Lantana nemzetségébe tartozó, dísznövényként hazánkban is terjedő örökzöld cserje. <h2 style="color: #000000; font-size: 1.5em;">Származása, élőhelye</h2> Brazília trópusi-szubtrópusi tájainak gyomnövénye. Európába gyógyhatása miatt hozták be a spanyolok. Afrikába, Ausztráliába, Indiába dísznövényként került, de mára gyomként szaporodott el, a madarak gyorsan terjesztik magvait. Igen gyorsan terjed, a kiirtására tett próbálkozások sikertelennek bizonyultak, pedig sok fontos endemikus faj, köztük a szálafa (Shorea robusta) életlehetőségeit csökkenti.[1] Sokféle hibridje ismert; ezek némelyike steril. <h2 style="color: #000000; font-size: 1.5em;">Tulajdonságai</h2> Többnyire 1–2 m magasra nő, de kaphatóak fácskának nevelt és bokros változai is. Metszéssel tetszőleges alakúvá nevelhető. Gyökérrendszere erőteljes; gyorsan fejlődik. Átellenes, egyesével álló redőzött, hosszúkás, sötétzöld levelei közvetlenül a sudár ágak mentén nőnek. A levelek és a hajtások is szőrösek. A hajtáscsúcsokon fejlődnek és késő tavasztól késő őszig nyílnak a verbénáéhoz hasonlító, domború virágzatok, amiket a pillangók és a méhek is igen kedvelnek. Mindegyik virág apró csöves és központi szemes. Levelei és virágai egyaránt átható, citromos illatot árasztanak. Majdnem fekete, lilás-bordó bogyótermése éretlenül, zölden, mérgező. Legjellemzőbb mérgező alkaloidjai a lantadin A és B. Az érett magok bordó színűek. Számos növényt nem tűr meg a közelében (allelopata), de a rokon vasvirágokkal vagy a petúniákkal összeültethető. Sok rovart is elriaszt. <h2 style="color: #000000; font-size: 1.5em;">Termesztése[szerkesztés]</h2> <div class="thumb tright" style="color: #202122; font-size: 14px;"> <div class="thumbinner" style="font-size: 13.16px;"><img alt="Sétányrózsa.jpg" src="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/17/S%C3%A9t%C3%A1nyr%C3%B3zsa.jpg/200px-S%C3%A9t%C3%A1nyr%C3%B3zsa.jpg" decoding="async" width="200" height="150" class="thumbimage" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/17/S%C3%A9t%C3%A1nyr%C3%B3zsa.jpg/300px-S%C3%A9t%C3%A1nyr%C3%B3zsa.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/17/S%C3%A9t%C3%A1nyr%C3%B3zsa.jpg/400px-S%C3%A9t%C3%A1nyr%C3%B3zsa.jpg 2x" data-file-width="3264" data-file-height="2448"> <div class="thumbcaption" style="font-size: 12.3704px;"> <div class="magnify"></div> </div> </div> </div> Könnyen nevelhető; szaporítása még a kezdő kertészkedőnek sem sem okoz gondot. Tarthatjuk cserépben, edényben, függőkosárban. A talaj szerkezetéről szinte függetlenül jól fejlődik, de csak tápanyagdús környezetben virágzik gazdagon. Célszerű átlagos, jó vízgazdálkodású, semleges kémhatású (6,5–7 pH) kerti földbe ültetni. Kedveli a tőzeget. Fagyérzékeny, a szabadban nem telel át. Télen minimum 10–13 °C-t igényel. Mivel leveleit télen sem hullajtja le, ezért fontos, hogy világos helyen teleltessük, de ha ágait tövig visszavágjuk, levihetjük a pincébe is. Nyáron sok, de nem direkt fényre van szüksége. Akár az udvarra is kivihetjük, de a tűző, déli naptól védeni kell. Télen ritkábban (havonta egyszer), tavasztól őszig rendszeresen öntözni kell (hetente tápoldattal is). Két öntözés között hagyni kell, hogy a földje kiszáradjon. A leveleit célszerű időnként permetezni. A szárazságot is tűri, de ilyenkor kevesebb virágot hoz. Ha ez szükséges, a többi szobanövényhez hasonlóan tavasszal ültessük át. Ha májusig visszavágjuk hosszabb hajtásait, több virágot hoz. Ha elvirágzott, vágjuk vissza a szárait kb. a felére! A levágott darabokból hajtásdugványt készítve az év bármely szakában szaporítható. Ha törzses fácskát akarunk nevelni belőle, meg kell hagyni egy vezérágat, az oldalhajtásokat pedig félgömb alakban kell visszacsípni. Két-háromévenként a növényeket meg kell újítani, mert az idősebb példányok előbb-utóbb megcsúnyulnak. Magjait kora tavasszal kell elvetni. Olyankor, amikor nem virágzik, nem különösen mutatós: levelei ráncosak, a szára szúrós. Egész nyáron nyíló, kezdetben citromsárga, narancssárga, majd tűzvörös és végül lilásba forduló ernyővirágzata azonban kimondottan látványos. Fehér, halványlila, sötétpiros és rózsaszín virágú változata is van. Az üvegházi molytetűre (liszteskére) nagyon érzékeny. <h2 style="color: #000000; font-size: 1.5em;">Gyógyhatása, használata</h2> Levelei összezúzva, borogatásként antiszeptikusak és csillapítják a fájdalmakat. Rovarcsípésekre, vágásokra, horzsolásokra jól alkalmazhatók. Főzetüket Mexikóban gyomorbántalmak ellen használják, másutt kígyómarást gyógyítanak vele. Teája reuma, megfázás, láz, torokfájás ellen hatékony. A levélforrázatot inhalálva légúti problémáinkat kezelhetjük. A száraz levelek füstje szúnyogriasztó. Rokona, a kúszó sétányrózsa (Lantana montevidensis) ideális talajtakaró növény. <script src="//cdn.public.n1ed.com/G3OMDFLT/widgets.js"></script>

MHS 59 (10 S)

Előnézet

Fizikai dió - magvak...

3,75 € (SKU: T 92)

Seeds Gallery EU,

5/ 5

<h2>Fizikai dió - magvak (Jatropha curcas)</h2> <h2>Ár egy csomag 3 magot.</h2> Jatropha curcas is a species of flowering plant in the spurge family, Euphorbiaceae, that is native to the American tropics, most likely Mexico and Central America.[2] It is originally native to the tropical areas of the Americas from Mexico to Argentina, and has been spread throughout the world in tropical and subtropical regions around the world, becoming naturalized or invasive in many areas.[3] The specific epithet, "curcas", was first used by Portuguese doctor Garcia de Orta more than 400 years ago.[4] Common names in English include physic nut, Barbados nut, poison nut, bubble bush or purging nut.[3] In parts of Africa and areas in Asia such as India it is often known as "castor oil plant" or "hedge castor oil plant",[3] but it is not the same as the usual castor oil plant, Ricinus communis (they are in the same family but different subfamilies). J. curcas is a semi-evergreen shrub or small tree, reaching a height of 6 m (20 ft) or more.[2] It is resistant to a high degree of aridity, allowing it to grow in deserts.[5][6] It contains phorbol esters, which are considered toxic.[7] However, edible (non-toxic) provenances native to Mexico also exist, known by the local population as piñón manso, xuta, chuta, aishte, among others.[8][9] J. curcas also contains compounds such as trypsin inhibitors, phytate, saponins and a type of lectin[10][11] known as curcin.[12] The seeds contain 27–40% oil[13] (average: 34.4%[14]) that can be processed to produce a high-quality biodiesel fuel, usable in a standard diesel engine. Edible (non-toxic) varieties can be used for animal feed and food. <h2 style="color: #000000; font-size: 1.5em;">Botanical features</h2> <ul> <li>Leaves: The leaves have significant variability in their morphology. In general, the leaves are green to pale green, alternate to subopposite, and three- to five-lobed with a spiral phyllotaxis.[16]</li> <li>Flowers: male and female flowers are produced on the same inflorescence, averaging 20 male flowers to each female flower,[17] or 10 male flowers to each female flower.[18] The inflorescence can be formed in the leaf axil. Plants occasionally present hermaphroditic flowers.[16]</li> <li>Fruits : fruits are produced in winter, or there may be several crops during the year if soil moisture is good and temperatures are sufficiently high. Most fruit production is concentrated from midsummer to late fall with variations in production peaks where some plants have two or three harvests and some produce continuously through the season.[16]</li> <li>Seeds: the seeds are mature when the capsule changes from green to yellow. The seeds contain around 20% saturated fatty acids and 80% unsaturated fatty acids, and they yield 25–40% oil by weight. In addition, the seeds contain other chemical compounds, such as saccharose, raffinose, stachyose, glucose, fructose, galactose, and protein. The oil is largely made up of oleic and linoleic acids. Furthermore, the plant also contains curcasin, arachidic, myristic, palmitic, and stearic acids and curcin.[16]</li> <li>Genome: the whole genome was sequenced by Kazusa DNA Research Institute, Chiba Japan in October 2010.</li> </ul> <h2 style="color: #000000; font-size: 1.5em;">Cultivation</h2> Cultivation is uncomplicated. Jatropha curcas grows in tropical and subtropical regions.[20] The plant can grow in wastelands and grows on almost any terrain, even on gravelly, sandy and saline soils. It can thrive in poor and stony soils, although new research suggests that the plant's ability to adapt to these poor soils is not as extensive as had been previously stated. Complete germination is achieved within 9 days. Adding manure during the germination has negative effects during that phase, but is favorable if applied after germination is achieved. It can be propagated by cuttings, which yields faster results than multiplication by seeds. The flowers only develop terminally (at the end of a stem), so a good ramification (plants presenting many branches) produces the greatest amount of fruits. The plants are self-compatible.[17] Another productivity factor is the ratio between female and male flowers within an inflorescence, more female flowers mean more fruits.[18] Jatropha curcas thrives on a mere 250 mm (10 in) of rain a year, and only during its first two years does it need to be watered in the closing days of the dry season. Ploughing and planting are not needed regularly, as this shrub has a life expectancy of approximately forty years. The use of pesticides is not necessary, due to the pesticidal and fungicidal properties of the plant. It is used in rural Bengal for dhobi itch (a common fungal infection of the skin). While Jatropha curcas starts yielding from 9–12 months time, the best yields are obtained only after 2–3 years time. The seed production is around 3.5 tons per hectare (seed production ranges from about 0.4 t/ha in the first year to over 5 t/ha after 3 years). If planted in hedges, the reported productivity of Jatropha is from 0.8 to 1.0 kg of seed per meter of live fence.[citation needed] <h2 style="color: #000000; font-size: 1.5em;">Propagation</h2> Jatropha curcas can easily be propagated by both seed or cuttings. Some people recommend propagation by seed for establishment of long-lived plantations.[22] When jatropha plants develop from cuttings, they produce many branches but yield fewer seeds and do not have enough time to develop their taproot, which makes them sensitive to wind erosion.[23] The seeds exhibit orthodox storage behaviour and under normal treatment and storage will maintain viability at high percentages for eight months to a year.[24][25][26][22][27] Propagation through seed (sexual propagation) leads to a lot of genetic variability in terms of growth, biomass, seed yield and oil content. Clonal techniques can help in overcoming these problems. Vegetative propagation has been achieved by stem cuttings, grafting, budding as well as by air layering techniques. Cuttings should be taken preferably from juvenile plants and treated with 200 micro gram per litre of IBA (rooting hormone) to ensure the highest level of rooting in stem cuttings.[28] Cuttings strike root easily stuck in the ground without use of hormones. <h2 style="color: #000000; font-size: 1.5em;">Processing</h2> Seed extraction and processing generally needs specialized facilities. Oil content varies from 28% to 30% and 80% extraction, one hectare of plantation will give 400 to 600 litres of oil if the soil is average.[29] The oily seeds are processed into oil, which may be used directly ("Straight Vegetable Oil") to fuel combustion engines or may be subjected to transesterification to produce biodiesel.[citation needed] Jatropha oil is not suitable for human consumption, as it induces strong vomiting and diarrhea.[citation needed] <h2 style="color: #000000; font-size: 1.5em;">Biofuel</h2> <div class="thumb tright" style="color: #202122; font-size: 14px;"> <div class="thumbinner" style="font-size: 13.16px;"><img alt="" src="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/13/Jatropha_in_Paraguay_Chaco.jpg/220px-Jatropha_in_Paraguay_Chaco.jpg" decoding="async" width="220" height="322" class="thumbimage" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/13/Jatropha_in_Paraguay_Chaco.jpg/330px-Jatropha_in_Paraguay_Chaco.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/13/Jatropha_in_Paraguay_Chaco.jpg/440px-Jatropha_in_Paraguay_Chaco.jpg 2x" data-file-width="684" data-file-height="1000"> <div class="thumbcaption" style="font-size: 12.3704px;"> <div class="magnify"></div> Jatropha plantation in the dry center/west of the Paraguay Chaco</div> </div> </div> When jatropha seeds are crushed, the resulting jatropha oil can be processed to produce a high-quality biofuel or biodiesel that can be used in a standard diesel car or further processed into jet fuel, while the residue (press cake) can also be used as biomass feedstock to power electricity plants, used as fertilizer (it contains nitrogen, phosphorus and potassium). The cake can also be used as feed in digesters and gasifiers to produce biogas.[30] <div class="thumb tright" style="color: #202122; font-size: 14px;"> <div class="thumbinner" style="font-size: 13.16px;"><img alt="" src="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/73/Sedari_Menanam_Hingga_Memetik.jpg/220px-Sedari_Menanam_Hingga_Memetik.jpg" decoding="async" width="220" height="309" class="thumbimage" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/73/Sedari_Menanam_Hingga_Memetik.jpg/330px-Sedari_Menanam_Hingga_Memetik.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/73/Sedari_Menanam_Hingga_Memetik.jpg/440px-Sedari_Menanam_Hingga_Memetik.jpg 2x" data-file-width="1200" data-file-height="1683"> <div class="thumbcaption" style="font-size: 12.3704px;"> <div class="magnify"></div> "From planting to picking. Treat your jatropha plant as well as possible to make the yield as large as possible!" (A reference to the compulsory planting of jatropha in Indonesia for the production of oil as machinery lubricant and fuel for the Japanese WWII war effort.)</div> </div> </div> There are several forms of biofuel, often manufactured using sedimentation, centrifugation, and filtration. The fats and oils are turned into esters while separating the glycerin. At the end of the process, the glycerin settles and the biofuel floats. The process through which the glycerin is separated from the biodiesel is known as transesterification. Glycerin is another by-product from Jatropha oil processing that can add value to the crop. Transesterification is a simple chemical reaction that neutralizes the free fatty acids present in any fatty substances in Jatropha. A chemical exchange takes place between the alkoxy groups of an ester compound by an alcohol. Usually, methanol and ethanol are used for the purpose. The reaction occurs by the presence of a catalyst, usually sodium hydroxide (NaOH) or caustic soda and potassium hydroxide (KOH), which forms fatty esters (e.g., methyl or ethyl esters), commonly known as biodiesel. It takes approximately 10% of methyl alcohol by weight of the fatty substance to start the transesterification process.[16] Estimates of Jatropha seed yield vary widely, due to a lack of research data, the genetic diversity of the crop, the range of environments in which it is grown, and Jatropha's perennial life cycle. Seed yields under cultivation can range from 1,500 to 2,000 kilograms per hectare, corresponding to extractable oil yields of 540 to 680 litres per hectare (58 to 73 gallons per acre).[31] In 2009 Time magazine cited the potential for as much as 1,600 gallons of diesel fuel per acre per year.[32] The plant may yield more than four times as much fuel per hectare as soybean, and more than ten times that of maize (corn), but at the same time it requires five times as much water per unit of energy produced as does corn (see below). A hectare of jatropha has been claimed to produce 1,892 litres of fuel.[33] However, as it has not yet been domesticated or improved by plant breeders, yields are variable.[34] Jatropha can also be intercropped with other cash crops such as coffee, sugar, fruits and vegetables.[35] In 2007 Goldman Sachs cited Jatropha curcas as one of the best candidates for future biodiesel production.[36] However, despite its abundance and use as an oil and reclamation plant, none of the Jatropha species has been properly domesticated and, as a result, its productivity is variable, and the long-term impact of its large-scale use on soil quality and the environment is unknown.[37] In 2008 researchers at Daimler Chrysler Research explored the use of jatropha oil for automotive use, concluding that although jatropha oil as fuel "has not yet reached optimal quality, ... it already fulfills the EU norm for biodiesel quality". Archer Daniels Midland Company, Bayer CropScience and Daimler AG have a joint project to develop jatropha as a biofuel.[38] Three Mercedes cars powered by Jatropha diesel have already put some 30,000 kilometres behind them. The project is supported by DaimlerChrysler and by the German Association for Investment and Development (Deutschen Investitions- und Entwicklungsgesellschaft, DEG). <h3 style="color: #000000; font-size: 1.2em;">Jet fuel</h3> Aviation fuels may be more widely replaced by biofuels such as jatropha oil than fuels for other forms of transportation. There are fewer planes than cars or trucks and far fewer jet fueling stations to convert than gas stations.[39] To fulfil the yearly demand for aviation fuel, based on demand in 2008 (fuel use has since grown), an area of farmland twice the size of France would need to be planted with jatropha, based on average yields of mature plantations on reasonably good, irrigated land.[40] On December 30, 2008, Air New Zealand flew the first successful test flight from Auckland with a Boeing 747 running one of its four Rolls-Royce engines on a 50:50 blend of jatropha oil and jet A-1 fuel.[39][41] In the same press release, Air New Zealand announced plans to use the new fuel for 10% of its needs by 2013. At the time of this test, jatropha oil was much cheaper than crude oil, costing an estimated $43 a barrel or about one-third of the June 4, 2008 closing price of $122.30 for a barrel of crude oil.[42] On January 7, 2009 Continental Airlines successfully completed a test flight from Houston, Texas using a 50/50 mixture of algae/jatropha-oil-derived biofuel and Jet A in one of the two CFM56 engines of a Boeing 737-800 Next Generation jet. The two-hour test flight could mark another promising step for the airline industry to find cheaper and more environmentally friendly alternatives to fossil fuel. On April 1, 2011 Interjet completed the first Mexican aviation biofuels test flight on an Airbus A320. The fuel was a 70:30 traditional jet fuel biojet blend produced from Jatropha oil provided by three Mexican producers, Global Energías Renovables (a wholly owned subsidiary of U.S.-based Global Clean Energy Holdings), Bencafser S.A. and Energy JH S.A. Honeywell's UOP processed the oil into Bio-SPK (Synthetic Paraffinic Kerosene).[43] Global Energías Renovables operates the largest Jatropha farm in the Americas.[43] On October 28, 2011 Air China completed the first successful demonstration flight by a Chinese airline that used jatropha-based biofuel. The mixture was a 50:50 mix of conventional jet fuel blended with jatropha oil from China National Petroleum Corp. The 747-400 powered one of its four engines on the fuel mixture during the 1-hour flight around Beijing airport.[44] On August 27, 2018 SpiceJet completed the first successful test flight by an Indian airline which used jatropha based biofuel. The ratio of conventional jet fuel to jatropha oil was 25:75.[45] <h3 style="color: #000000; font-size: 1.2em;">Carbon dioxide sequestration</h3> According to a 2013 study published by the European Geosciences Union,[46] the jatropha tree may have applications in the absorption of carbon dioxide, whose sequestration is important in combating climate change.[47] This small tree is very resistant to aridity so it can be planted in hot and dry land in soil unsuitable for food production. The plant does need water to grow though, so coastal areas where desalinated seawater can be made available are ideal. <h3 style="color: #000000; font-size: 1.2em;">Use in developing world</h3> Currently the oil from Jatropha curcas seeds is used for making biodiesel fuel in Philippines, Pakistan and in Brazil, where it grows naturally and in plantations in the southeast, north, and northeast of Brazil. In the Gran Chaco of Paraguay, where a native variety (Jatropha matacensis) also grows, studies have shown the suitability of Jatropha cultivation[48][49] and agro producers are starting to consider planting in the region.[50] In Africa, cultivation of jatropha is being promoted and it is grown successfully in countries such as Mali.[51] <h4 style="color: #000000; font-size: 14px;">India</h4> <div role="note" class="hatnote navigation-not-searchable" style="color: #202122; font-size: 14px;">Further information: Jatropha biodiesel in India</div> Jatropha oil is being promoted as an easily grown biofuel crop in hundreds of projects throughout India.[52] Large plantings and nurseries have been undertaken in India by many research institutions, and by women's self-help groups who use a system of microcredit to ease poverty among semiliterate Indian women. The railway line between Mumbai and Delhi is planted with jatropha and the train itself runs on 15–20% biodiesel.[34] <h4 style="color: #000000; font-size: 14px;">Myanmar[edit]</h4> <table class="box-Unreferenced_section plainlinks metadata ambox ambox-content ambox-Unreferenced" role="presentation" style="color: #202122; font-size: 14px;"> <tbody> <tr> <td class="mbox-image"> <div><img alt="" src="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/en/thumb/9/99/Question_book-new.svg/50px-Question_book-new.svg.png" decoding="async" width="50" height="39" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/en/thumb/9/99/Question_book-new.svg/75px-Question_book-new.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/en/thumb/9/99/Question_book-new.svg/100px-Question_book-new.svg.png 2x" data-file-width="512" data-file-height="399"></div> </td> <td class="mbox-text"> <div class="mbox-text-span">This section does not cite any sources. Please help improve this section by adding citations to reliable sources. Unsourced material may be challenged and removed. (December 2016) (Learn how and when to remove this template message)</div> </td> </tr> </tbody> </table> Myanmar is also actively pursuing the use of jatropha oil. On 15 December 2005, then-head of state, Senior General Than Shwe, said “the States and Divisions concerned are to put 50,000 acres (200 km²) under the physic nut plants [Jatropha] each within three years totalling 700,000 acres (2,800 km²) during the period”. On the occasion of Burma’s Peasant Day 2006, Than Shwe described in his a message that “For energy sector which is an essential role in transforming industrial agriculture system, the Government is encouraging for cultivation of physic nut plants nationwide and the technical know how that can refine physic nuts to biodiesel has also identified.” He would like to urge peasants to cultivate physic nut plants on a commercial scale with major aims for emergence of industrial agriculture system, for fulfilling rural electricity supply and energy needs, for supporting rural areas development and import substitute economy. (2005 from MRTV) In 2006, the chief research officer at state-run Myanma Oil and Gas Enterprise said Burma hoped to completely replace the country's oil imports of 40,000 barrels a day with home-brewed, jatropha-derived biofuel. Other government officials declared Burma would soon start exporting jatropha oil. Despite the military's efforts, the jatropha campaign apparently has largely flopped in its goal of making Burma self-sufficient in fuel. (2006 from MyawaddyTV) Z.G.S. Bioenergy has started Jatropha Plantation Projects in Northern Shan State, the company has begun planting Jatropha plants during late June 2007 and will start producing seeds by 2010. (20 July 2007 from New Light of Myanmar) <h3 style="color: #000000; font-size: 1.2em;">Controversies</h3> As of 2011 scepticism about the "miracle" properties of Jatropha has been voiced. For example: "The idea that jatropha can be grown on marginal land is a red herring", according to Harry Stourton, former business development director of UK-based Sun Biofuels, which attempted to cultivate Jatropha in Mozambique and Tanzania. "It does grow on marginal land, but if you use marginal land you'll get marginal yields," he said.[53][54] Sun Biofuels, after failing to adequately compensate local farmers for the land acquired for their plantation in Tanzania, pay workers severance, or deliver promised supplies to local villagers, went bankrupt later in 2011, the villager farmland being sold to an offshore investment fund.[55] An August 2010 article warned about the actual utility and potential dangers of reliance on Jatropha in Kenya. Major concerns included its invasiveness, which could disrupt local biodiversity, as well as damage to water catchment areas.[56] Jatropha curcas is lauded as being sustainable, and that its production would not compete with food production, but the jatropha plant needs water like every other crop to grow. This could create competition for water between the jatropha and other edible food crops. In fact, jatropha requires five times more water per unit of energy than sugarcane and corn.[57][58] <h2 style="color: #000000; font-size: 1.5em;">Food for human consumption</h2> Xuta, chuta, aishte or piñón manso (among others) are some of the names given in Mexico to edible non-toxic Jatropha curcas.[59][9] It is grown in house gardens or other small areas.[59] Although it is known as a toxic plant due to the presence of diterpenes named phorbol esters,[60] the existence of edible non-toxic J. curcas without phorbol esters content has been demonstrated.[9][61] It is also similarly reported that Jatropha seeds are edible once the embryo has been removed.[62] The process for analysis of phorbol ester contents in J. curcas is done through high-performance liquid chromatography (HPLC).[63] Xuta is traditionally prepared for local celebrations or popular parties. The kernels are roasted and eaten as a snack or roasted and ground to prepare different dishes, such as tamales, soups and sauces like “pipian”.[9][61] The seeds in the zone around Misantla, Veracruz are very appreciated by the population as food once they have been boiled and roasted. Root ashes are used as a salt substitute. HCN and rotenone are present.[64] <h2 style="color: #000000; font-size: 1.5em;">Other uses</h2> <ul style="color: #202122; font-size: 14px;"> <li>Flowers</li> </ul> <dl style="color: #202122; font-size: 14px;"> <dd>The species is listed as a honey plant. Hydrogen cyanide is present.[65]</dd> </dl> <ul style="color: #202122; font-size: 14px;"> <li>Nuts</li> </ul> <dl style="color: #202122; font-size: 14px;"> <dd>Can be construed for home cooking fuel in briquette form replacing charcoalized timber as in Haiti.[66]</dd> <dd>They can be burned like candlenuts when strung on grass.[citation needed] HCN is present.</dd> <dd>Used as a contraceptive in South Sudan.[68]</dd> </dl> <ul style="color: #202122; font-size: 14px;"> <li>Seeds</li> </ul> <dl style="color: #202122; font-size: 14px;"> <dd>Interest exists in producing animal feed[citation needed] from the bio-waste once the oil is expressed, as in the case with Haiti, where Jatropha curcas grows prolifically and animal feed is in very short supply.[66]</dd> <dd>Similarly, Metsiyen in the Haitian culture dates back as a medicinal crop—thus the name "metsiyen"/"medsiyen". Some suggest it "calms the stomach".[66]</dd> <dd>Also used as a contraceptive in South Sudan.[68]</dd> <dd>The oil has been used for illumination, soap, candles, the adulteration of olive oil, and making Turkey red oil. Turkey red oil, also called sulphonated (or sulfated) castor oil, is the only oil that completely disperses in water. It is made by adding sulfuric acid to pure Jatropha oil.[69] It was the first synthetic detergent after ordinary soap, as this allows easy use for making bath oil products. It is used in formulating lubricants, softeners, and dyeing assistants.[70]</dd> </dl> <ul style="color: #202122; font-size: 14px;"> <li>Bark</li> </ul> <dl style="color: #202122; font-size: 14px;"> <dd>Used as a fish poison. HCN is present.[71] Igbinosa and colleagues (2009) demonstrated potential broad spectrum antimicrobial activity of J. curcas bark extract.[72]</dd> </dl> <ul style="color: #202122; font-size: 14px;"> <li>Latex</li> </ul> <dl style="color: #202122; font-size: 14px;"> <dd>Strongly inhibits the watermelon mosaic virus.[73]</dd> </dl> <ul style="color: #202122; font-size: 14px;"> <li>Leaves</li> </ul> <dl style="color: #202122; font-size: 14px;"> <dd>Leaf sap can be used to blow bubbles.[74]</dd> </dl> <ul style="color: #202122; font-size: 14px;"> <li>Sap</li> </ul> <dl style="color: #202122; font-size: 14px;"> <dd>It stains linen. Sometimes used for marking.[75]</dd> </dl> <ul style="color: #202122; font-size: 14px;"> <li>Shrub</li> </ul> <dl style="color: #202122; font-size: 14px;"> <dd>Used for erosion control.</dd> </dl><script src="//cdn.public.n1ed.com/G3OMDFLT/widgets.js"></script>

T 92 (5 S)

Előnézet

Gyógy vagy fűszernövény

Bíbor kasvirág Magok...

1,15 € (SKU: MHS 75)

Seeds Gallery EU,

5/ 5

<h2 class="">Bíbor kasvirág Magok (Echinacea purpurea)</h2> <h2>Az ár egy 20 magot tartalmazó csomagra vonatkozik.</h2> A bíbor kasvirág vagy lángvörös kasvirág (Echinacea purpurea) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe, ezen belül az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó faj. Ismert még mint piros kasvirág vagy bíbor kúpvirág. Észak-Amerikában őshonos, ott az egyik legnépszerűbb gyógynövény, kiváltképp a indiánjai használták; a hódítók tőlük vették át. A száraz erdőket, füves pusztákat kedveli. A közép-nyugati prérin, például Texasban máig vadon nő. Európában a mérsékelt égöv alatt a 18. század óta termesztik dísz- és gyógynövényként. Gyöktörzses, lágy szárú, évelő növény. A kifejlett példány 1,2 m magasra, 0,5 méter szélesre is megnő. Szára hosszú, elágazó. Az ovális-lándzsás levelek az alapnál lekerekítettek, érdesek, szélük ép, ritkásan fogazott. Éghajlattól függően, késő május-kora július között kezd virágozni. Virágai kétivarúak, méhek és lepkék porozzák őket. A 2–4 cm hosszú, széles, kezdetben felálló, később lecsüngő, pirosas-rózsaszínű nyelves virágok, és a bíborszínű csöves virágok alkotják a fészekvirágzatot. A fészekpikkely hajlékony csúcsú, virágpora sárga színű. Termése kaszattermés. A jó vízháztartású talajokat kedveli, a talaj pH-jára viszont kevéssé érzékeny. Ha meggyökerezett, jól tűri a szárazságot. A csigák fogyasztják. <h2 style="color: #000000; font-size: 1.5em;">Dísznövényként termesztett változatai</h2> <ul> <li>Echinacea purpurea 'Alba'</li> <li>Echinacea purpurea 'Vintage Wine'</li> </ul> <h3 style="color: #000000; font-size: 1.2em;">Hatóanyagai</h3> Poliszacharidokat (arabinogalaktánok), kávésavszármazékokat (cikóriasav), alkamidokat, flavonoidokat, illoóolajokat, poliineket tartalmaz. Gyógyászati célokra a növény föld fölötti részét is gyűjtik, de a legtöbb hatóanyagot a gyöktörzs tartalmazza. <ul> <li>cikóriasav-tartalma 0,3–0,4%;</li> <li>alkilamidok;</li> <li>poliszacharidok (herba): <ul> <li>arabinogalaktán-tartalmának tulajdonítják az immunrendszert stabilizáló hatását;</li> </ul> </li> <li>illóolajok: <ul> <li>humulén,</li> <li>kariofillén,</li> <li>kariofillén-epoxid,</li> <li>radix – 0,2%, a virágzó hajtásban 0,1–0,6%.</li> </ul> </li> </ul> <h2 style="color: #000000; font-size: 1.5em;">Felhasználása</h2> Az indiánok fertőző betegségek gyógyítására használták. Kivonatát belsőleg főleg az immunműködés javítására használják. A nyelven bizsergő érzést okozhat, de ez nem veszélyes. Fokozza a szervezet ellenálló képességét a vírusfertőzések és a gyulladások ellen. A friss növényből nyert présnedvet (gyenge hőkezelés után) felső légúti megbetegedések megelőzésére adják. A nehezen gyógyuló sebek, fekélyek, valamint a nyálkahártya gyulladásának kezelésére összeállított kenőcsök egyik összetevője. Külsőleg alkalmazva gyulladásgátló. Sugárkezeléssel párhuzamosan általában nem ajánlott, csak ha az orvos is hozzájárul. A homeopátiában lázzal járó fertőző betegségeket gyógyítanak vele. <h3 style="color: #000000; font-size: 1.2em;">Mellékhatásai</h3> Hosszas használata alacsony vérnyomást, lázat, hányingert, hányást, nehéz légzést, ritkán gyomor- és bélbántalmakat, májgyulladást és bőrelváltozásokat okozhat. Anafilaxiás reakció is előfordulhat. Kölcsönhatásba léphet a májra káros gyógyszerekkel, egyes rákellenes gyógyszerekkel, szintetikus hormonokkal. <script src="//cdn.public.n1ed.com/G3OMDFLT/widgets.js"></script>

MHS 75 (0.1 g)

Előnézet

Love-In-A-Mist, Ragged Lady Flower Seeds 1.95 - 2

Borzaskata mag (Nigella...

1,95 € (SKU: MHS 162)

Seeds Gallery EU,

5/ 5

<h2>Borzaskata mag (Nigella damascena)</h2> <h2>A 50 magos csomag ára.</h2> A borzaskata, vagy más néven török kandilla, török katicavirág (Nigella damascena) a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjának katicavirág (Nigella) nemzetségébe tartozó növényfaj. A Földközi-tenger vidékén és Közép-Európában honos hidegtűrő egyéves növény. Erős hatású alkaloidokat (damaszcenin) tartalmaz, e miatt étrend-kiegészítőkben való alkalmazása, magjának kivételével tiltott. Nevezik még kerti kandilla-, kék kandilla-, a puszták szüze-ként is, továbbá pókfű és ködvirág névvel is illetik. <h2 style="color: #000000; font-size: 1.5em;">Jellemzői</h2> Fényigényes, 40–50 cm magas lágy szárú egynyári növény. Szálas-fonalas, sallangos levelei fölött júliustól szeptemberig hozza kék vagy fehér, magányosan álló virágait. Telt virágú változatait vágott virágnak is termesztik. Termése felfújt tüszőtermés, melyet szárazkötészeti alapanyagként is hasznosítanak. Fekete, (Nigellae Melanthi, vagy Cumini nigbi samen néven ismert) gyógynövényként is alkalmazott magját általában márciustól áprilisig vetik állandó helyre. Erősen fűszeres íze miatt Németországban fűszerként is használják. Kiskertekben is kedvelt dísznövény. Gyógynövényként gyomor- és bélhurut esetén alkalmazzák. Fajták: „Miss Jekyll”, „Persian Jewels” (kék-piros-bíbor-fehér színkeverék) <h2 style="color: #000000; font-size: 1.5em;">Elterjedése</h2> A Mediterráneumban, Nyugat-Ázsiában, és a Kaukázusban honos. Nevében a latin damascena jelentése damaszkuszi. A 16. században terjedt el Európában, kedvelt dísznövényként.[ <script src="//cdn.public.n1ed.com/G3OMDFLT/widgets.js"></script>

MHS 162 (50 S)

Előnézet

Ayurveda növény

Gyógy vagy fűszernövény

Ázsiai gázló magok...

2,45 € (SKU: MHS 78)

Seeds Gallery EU,

5/ 5

<h2>Ázsiai gázló magok (Centella asiatica)</h2> <h2>Az ár a 20 db-os magot tartalmazó csomagra vonatkozik.</h2> Az ázsiai gázló (Centella asiatica) (korábban Hydrocotyle asiatica)[1] az ernyősvirágzatúak (Apiales) rendjén belül a Mackinlayaceae családba tartozó trópusi növényfaj. Leírása Főleg Madagaszkáron és Ázsiában (Kína, Indonézia) fordul elő. Kisméretű, évelő növény, amely könnyen felismerhető szétterülő, legyező alakú, fogazott szélű leveleiről, valamint egyszerű, fehéres ernyővirágzatáról. Kulináris felhasználás A burmai konyhában a nyers pennywort fő összetevője a salátáknak, amelyeket hagymával, darált földimogyoróval, babporral kevernek össze, és lime levével és halszósszal ízesítik. A centellát levélzöldként használják a Srí Lanka-i konyhában, mivel ez a főként helyben kapható leveles zöld, ahol gotu kolának hívják. Leggyakrabban mallumaként készítik, amely hagyományos kísérője a rizs- és vegetáriánus ételeknek, mint például a dal, a jackfruit vagy a sütőtök curry. Táplálónak számít. A finomra vágott gotu kola növények mellett a gotu kola mallum kókuszreszelékkel, kockára vágott mogyoróhagymával, lime (vagy citrom) levével és tengeri sóval is fogyasztható. További összetevők a finomra vágott zöld chili, a chilipor, a kurkumapor vagy az apróra vágott sárgarépa. A Centella-gyümölcsöt hordozó szerkezetek intenzív keserű ízük miatt kikerülnek a gotu kola mallumából. A kola kenda néven ismert zabkása egyik változatát a gotu kolával is készítik Srí Lankán. A Gotu kola kenda jól megfőtt vörös rizsből készül, extra folyadékkal, kókusztejből készült első kivonattal és gotu kola pürével. A zabkása édesség kedvéért csípős sörrel jár. A centella leveleit modern édes pennywort italokhoz és gyógyteákhoz is használják. Ezenkívül a leveleket egészben kókuszolajban sütve, vagy kókusztejben fokhagymával vagy dhallal főzve tálaljuk. Indonéziában a leveleket a sambai oi peuga-ga-hoz, egy Aceh-féle salátához használják, és Bogorban asinanba is keverik. Kambodzsában, Vietnamban és Thaiföldön ezt a levelet italok készítésére használják, vagy nyers formában salátákba vagy hideg zsemlébe is fogyaszthatják. Bangkokban a Chatuchak Weekend Market árusai kókusz-, rozella-, krizantém-, narancs- és egyéb egészségügyi italok mellett árulják. A maláj konyhában pegaga néven ismert, és ennek a növénynek a leveleit az ulamhoz, egyfajta zöldségsalátához használják.[2] A C. asiatica-t széles körben használják különféle indiai regionális konyhákban. Bangladesben a Centellát Thankuni Pata-nak hívják, és különféle ételekhez használják, amelyek közül az egyik legétvágygerjesztőbb a Thankuni Patar Bora nevű pakoraszerű snack; pépesített centellából, lencséből, julienne-re sült hagymából és zöldpaprikából Hagyományos gyógyászat A hagyományos orvoslásban a C. asiatica-t különféle rendellenességek és kisebb sebek kezelésére használták[2], bár a klinikai hatékonyságot és biztonságosságot tudományosan nem erősítették meg.[10] A helyi alkalmazásból kontakt dermatitisz és bőrirritáció léphet fel.[10] Elfogyasztása után álmosság léphet fel.[10] A gyógynövénynek káros hatásai lehetnek a májműködésre, ha több hónapon keresztül használják. Mezőgazdaság A fitoremediáció összefüggésében a C. asiatica potenciális fitoextrakciós eszköz, mivel képes felvenni és áthelyezni a fémeket a gyökértől a hajtásig, ha nehézfémekkel szennyezett talajban termesztik.<script src="//cdn.public.n1ed.com/G3OMDFLT/widgets.js"></script>

MHS 78

Előnézet

Fuzzyfruit nightshade magok...

2,25 € (SKU: V 124)

Seeds Gallery EU,

5/ 5

<h2>Fuzzyfruit nightshade magok (Solanum candidum)</h2> <h2>Az ár az 5 db magot tartalmazó csomagra vonatkozik.</h2> 3 m magas füves cserje nagy, karéjos levelekkel és szőrös, sárgabarack méretű, ehető gyümölcsökkel. A Solanum candidum széles körben elterjedt erdős területeken és zavart területeken Dél-Mexikótól délre az Andok mentén Peruig. A Solanum candidum egy örökzöld cserjefaj, amely Dél-Amerikában őshonos, és alkalmanként ehető gyümölcséért termesztik. Háziasítatlan és nagyon ritka a termesztésben, fuzzyfruit nadálytő, naranjilla Silvestre vagy chichilegua néven ismert. A gyümölcs némileg hasonlít a rokon Cocona-ra (Solanum sessiliflorum), és a Solanum candidum láthatóan számos közeli rokonával hibridizálódik, beleértve a kókonát, a naranjillát és a pseudolulo-t. Az egyik figyelemre méltó különbség a rendkívül hirsute termések, amelyek – legtöbb rokonától eltérően – teljes éréskor nem válnak le könnyen, ami akadályozza az érett gyümölcs elfogyasztását. Mindazonáltal a S. candidum közeli rokona más, ehető gyümölcsükért termesztett éjszakai pajzsoknak, beleértve a paradicsomot (S. lycopersicum), a naranjillát (S. quitoense) és a padlizsánt (S. melongena). A kártevőkkel és betegségekkel szembeni viszonylag erős ellenálló képessége (étvágygerjesztőbb rokonaihoz képest) felkeltette a mezőgazdasági érdeklődést. Tudományos szempontból a S. candidum további érdekesség, mivel úgy tűnik, hogy a legközelebbi rokona és lehetséges őse ugyanazon botanikai klád ázsiai tagjainak, nevezetesen a Solanum lasiocarpumnak, amely Indiában őshonos, de naranjilla-szerű gyümölcsei miatt termesztik. és hasonlóképpen könnyen hibridizálódik a S. candidummal. A Solanum candidum feltehetően Kolumbia, Peru és Chile mérsékelt övi Andok régióiban őshonos. A kókuszhoz, a naranjillához és az indiai nadálytőhöz hasonlóan a S. candidium is termést hoz a magtól számított 1-2 éven belül. Egy rövid életű évelő, gyümölcstermesztés meglehetősen hosszú tenyészidőt igényel, ami mérsékelt éghajlaton korlátozza mezőgazdasági potenciálját. A naranjillához és a kókuszhoz hasonlóan a S. candidum is a szubtrópusi felhőerdők klímájához alkalmazkodik a legjobban, ahol a fagy nem ismert, de az extrém hőség szintén nagyon ritka vagy ismeretlen. Gyümölcsei kerek bogyók, éretten is tartós szőrrel borítva, 2 cm nagyságúak, sárgára vagy pirosra érnek.

V 124 (5 S)

Előnézet

Kis piros...

2,35 € (SKU: V 132)

Seeds Gallery EU,

5/ 5

<h2>Kis piros Orinoco-paradicsom magvak (Solanum sessiliflorum)</h2> <h2>Az ár az 5 db magot tartalmazó csomagra vonatkozik.</h2> A Solanum sessiliflorum ízletes, kicsi, barnásvörös gyümölcsű fajtája, amely Kolumbiában és Peruban népszerű az Amazonas-alföldön gyümölcslevek készítésére és szószokra. A Solanum sessiliflorum, a kókona [3] a Solanaceae család trópusi cserje. A kókusznövénynek erős ágai és hatalmas, fogazott és szőrös levelei vannak. A kókona nagyon hasonlít számos közeli rokonra, beleértve a naranjillát és a pseudolulo-t. Ezektől a növényektől a tüskék hiánya alapján lehet megkülönböztetni. Hibridizálódik ezekkel és más közeli rokonokkal. A kókonából hiányzik a jellegzetes lila szín, amely általában a naranjillában látható. Virágai nagy burgonyavirágokra emlékeztetnek, világoszöld szirmokkal. A kókonát Dél-Amerika egyes részein, az Amazonas esőerdő környékén takarítják be, például a kelet-perui Purús tartományban. A kókusz gyümölcse vörös, narancssárga vagy sárga ehető bogyó. A kókona Dél-Amerika Andok régiójában őshonos, ahol alkalmanként emberi fogyasztásra termesztik. A kónát mérsékelt éghajlaton beltéri dísznövényként is termeszthetjük, de úgy tűnik, hogy meglehetősen érzékeny a takácsatkára, ezért ügyelni kell arra, hogy télen ne tartsuk túl száraz levegőn. A naranjillához hasonlóan a kókuszok is nagyon érzékenyek a levéltetvekre és a fonálférgekre. Szubtrópusi növényekként elviselik a hűvös időjárást, de a fagy elpusztítja vagy súlyosan károsítja őket. Nyáron kint vagy hideg üvegházban termeszthető. Ha magról termesztik, a kókuszok akár 9 hónapon belül, vagy akár 24 hónapon belül is termést hoznak. A Solanum georgicum és a Solanum hyporhodium szerepelt (és néha még mindig szerepel) ebbe a fajba, de ma általában külön kezelik őket.

V 132 (5 S)

Előnézet

Japán kígyótök mag...

2,45 € (SKU: VG 32)

Előnézet

Gyógy vagy fűszernövény

A növény ellenáll a hidegnek és a fagynak

PAPER MULBERRY Seeds...

1,85 € (SKU: T 55)

Seeds Gallery EU,

5/ 5

<div id="idTab1" class="rte"> <h2>PAPER MULBERRY Seeds (Broussonetia papyrifera)</h2> <h2>Price for Package of 5 seeds.</h2> The paper mulberry (Broussonetia papyrifera, syn. Morus papyrifera L.) is a species of flowering plant in the family Moraceae. It is native to Asia, where its range includes China, Japan, Korea, Laos, Cambodia, Thailand, Burma, and India. It is widely cultivated elsewhere and grows as an introduced species in parts of Europe, the United States, and Africa. Other common names include tapa cloth tree. Description This species is a deciduous shrub or tree usually growing 10 to 20 meters tall, but known to reach 35 meters at times. The leaves are variable in shape, even on one individual. The blades may be lobed or unlobed, but they usually have toothed edges, are lightly hairy, have pale undersides, and have a rough texture. They are up to about 15 to 20 centimeters long. The species is dioecious, with male and female flowers on separate plants. The staminate inflorescence is a catkin up to 8 centimeters long with fuzzy male flowers. The pistillate inflorescence is a spherical head up to about 2 centimeters wide with greenish female flowers trailing long styles. The infructescence is a spherical cluster 2 to 3 centimeters wide containing many red or orange fruits. Each individual protruding fruit in the cluster is a drupe. Uses This plant has been cultivated in Asia and some Pacific Islands for many centuries for food, fiber, and medicine. It is a significant fiber crop in the history of paper. It was used for papermaking in China by around 100 AD. It was used to make washi in Japan by 600 AD. Washi, a Japanese handcrafted paper, is made with the inner bark, which is pounded and mixed with water to produce a paste, which is dried into sheets. Tapa cloth is a textile made from the inner bark in many Pacific Island nations. It was the main material for clothing in places such as Fiji, Tonga, Samoa, and Tahiti until recent times, and it is still worn ceremonially. It is also used to make bags and bedding. The wood of the plant is useful for making furniture and utensils, and the roots can be used as rope. The fruits and cooked leaves are edible. The fruit, leaves, and bark have been used in systems of traditional medicine. For example, the bark and fruit of the species, known locally as jangli toot, are used as a laxative and antipyretic in rural Pakistan. The species is used as an ornamental plant. It tolerates disturbance and air pollution, so it has been useful as a landscaping plant on roadsides. It is a pioneer species that easily fills forest clearings, and it has been considered for reforestation efforts. It grows well in many climate types. Impacts The ability of the plant to readily colonize available habitat, particularly disturbed areas, has helped it become an invasive species in some regions. It spreads rapidly when male and female individuals grow together and seeds are produced. Seed dispersal is accomplished by animals that eat the fruits, and the plants can form wide, dense stands via their spreading root systems. This is considered to be one of the worst weeds in Pakistan, one of the most significant invasive plants on the Pampas in Argentina, and a dominant invasive in the forests of Uganda. The pollen is allergenic. It is reportedly a main culprit of inhalant allergy in Islamabad, where the species is a very common urban weed. </div>

T 55

Előnézet

Hyssop Seeds Medicinal Plant (Hyssopus officinalis) 1.95 - 1

Kerti izsóp 1kg magvak...

270,00 € (SKU: MHS 112)

Seeds Gallery EU,

5/ 5

<h2>Kerti izsóp 1kg magvak (Hyssopus officinalis)</h2> <h2 class="">1.000.000 (1kg) vetőmagot tartalmazó csomag ára.</h2> A kerti izsóp (Hyssopus officinalis) az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó faj. Évelő, gyógynövényként és fűszerként is használják. A Földközi-tenger keleti részén és Ázsiában őshonos. Már az ókorban is ismerték, népszerűségének csúcsát a középkorban érte el, amikor szinte minden vár körül megtalálható volt. Termesztése napjainkban ismét felfelé ível. A négy legfontosabb alfaja közül Közép-Európában a majdnem kopasz ssp. officinalis és az erősen szőrös ssp. canescens ismert. Nálunk helyenként termesztett, de vadon is megtalálható évelő félcserje. Gyökere és gyökértörzse karószerű. Gyökere erősen elágazó, mélyre törő, nagy talajréteget sző át. Gyökérnyaka többfejű, melyből több szárat is fejleszt. Szára egyenes, általában mereven felálló, a tövétől kezdve fásodik, felfelé fokozatosan csökken a fásodás mértéke. A szára a család sok fajához hasonlóan szögletesen négyoldalú. 50–70 cm magasságot ér el, csak a felső részében marad zöldes lágy szárú, végig gyéren szőrös. Levelei keresztben átellenesen állnak, ép szélűek, fénylő, sötétzöldek. A levelek szálasak, lándzsásak, csúcsuk kissé lefelé hajlik. Egy-egy levélörvből 2-3 levélpár is kiindulhat. A levelek válla fokozatosan elkeskenyedve nyélrefutó. A levélnyél rövid, a szárcsúcshoz közel hiányzik, tehát a fiatal levelek ülők. A levelek felszínén és fonákján mélyen besüllyedő olajmirigyek találhatók. Virágzata 7-9 virágból álló, álörvökből összetett egyoldalú álfüzér. A virágkocsány igen rövid, ezért sokszor tűnnek a virágok ülőknek. Hengeres csészéjük 15 erű és 5, csaknem teljesen egyforma fogú. A kétajkú párta kék (f. cyaneus), kéthasábú, az alsó ajak háromkaréjú, a középső karéj hosszabb, mint a felálló oldalkaréjok. Négy porzója közül kettő-kettő tartozik össze. Két termőlevél összenövéséből jön létre a felső állású termő. Hegyes csúcsú makkocska termése a maradó csészében foglal helyet. Alakja hosszúkás tojásdad, színe sötétbarna, fénytelen. <h2>Felhasználása</h2> <h3>Fűszerként</h3> Kissé kámforos, fűszeres illatú, enyhén kesernyés ízű fűszernövény. Emésztést segítő hatása miatt számos ország konyhájában használják elsősorban zsíros, nehéz ételek, pecsenyék fűszerezésére, de a burgonya, zeller, petrezselyem, hús- és halsaláták, burgonyás ételek, édességek és likőrök ízesítőjeként is kedvelt. Az abszint egyik hagyományos alapanyaga.[1] Keserű-mentás ízt kölcsönöz a húsoknak, leveseknek, salátáknak. A salátákba elsősorban a virágját, míg a zsíros hal- és húsételek, vadhúsok bedörzsölésére, nyúlpástétomba, vese- és báránypörköltbe, zöldséglevesbe a levelét alkalmazzák kis mennyiségben, illetve áfonyával együtt gyümölcssalátákba. <h3>Gyógynövényként</h3> Teája izzadásgátló, gyulladáscsökkentő, megfázás elleni, görcsgátló hatása van. A levelek és virágok főzetét a tüdő, orrüreg és torok gyulladásos betegségeiben alkalmazzák, és külsőleg zúzódások borogatására a dagadás és elszíneződés megakadályozására. Köhögéscsillapító, vérnyomást emelő, asztmás, hurutos panaszok esetén használjuk, de szélhajtó, gyomorerősítő, izzadást csökkentő hatása is van. Magas vérnyomás esetén ellenjavallt. <h3>Illatszerként</h3> Az izsóp a kölnivíz alkotórésze is. <h3>Egyéb felhasználása</h3> A biokertben káposzta közé ültetve magához csalogatja a káposztalepkéket. <h2>Hatóanyagai</h2> Illóolajok (pinokamfon, pinén, kamfén, szekviterpén-alkohol[2]), flavonoidok, cseranyagok, és keserűanyagok (marrubin). Ezenkívül glikozidát, gyantát, cukrot tartalmaz. Jól elzárva tartandó. <h2>Termesztése</h2> Meleg- és napfényigényes, de szinte bármilyen szerkezetű talajon megterem. Magról vagy tőosztással szaporítják, március-áprilisban, illetve májusban. Nevelhetjük cserépben, balkonládában, vagy akár a konyhaablakban is. A növény föld feletti részét először a virágzás kezdetén, másodszor szeptemberben vághatjuk. <script src="//cdn.public.n1ed.com/G3OMDFLT/widgets.js"></script>

MHS 112 (1kg)

Előnézet

A növény ellenáll a hidegnek és a fagynak

Kerek fejű fokhagymagumók...

2,95 € (SKU: P 475 AS)

Előnézet

Ez a termék a legkeresettebb termék

Tönkölybúza mag (Triticum...

2,15 € (SKU: MHS 89)

Seeds Gallery EU,

5/ 5

<h2>Tönkölybúza mag (Triticum spelta)</h2> <h2>Az ár a 30 (1g) magot tartalmazó csomagra vonatkozik. </h2> A tönkölybúza (Triticum spelta) búzafaj, amely a bronzkortól kezdve a középkorig fontos szerepet játszott a népélelmezésben. Magyarországon a 19. század végéig termesztették. Napjainkban a megváltozott táplálkozási szokásoknak köszönhetően ismét nagyobb figyelmet kap, így termesztése és fogyasztása reneszánszát éli.[1] <h2>Története</h2> Állítások szerint a legrégebbi tönkölybúza maradványokat a Nílus-völgyéből ásták ki, amelyek a Kr. e. negyedik évezredből származnak. Ám a legvalószínűbb elképzelés szerint a növény az Alpok vidékén keletkezett. Az újkőkor legkorábbi kultúrrétegeiből, a szalagkerámia időszakból nem kerül elő tönköly a Maas és az Elba közötti területekről. A feltehetően legidősebb tönkölyleletek az újkőkorból származnak, többek között az Ulm közelében levő Feder-tó és Jülland középső vidékéről. A tönköly, mint jelentős területet elfoglaló gabona csak a késő bronzkor óta mutatható ki Európában. A Kaukázus déli peremének településeiből származó, eddig ismert legrégebbi tönkölyleleteket a Kr. e. VI. évezredre becsülik. Az egyik elképzelés szerint itt van ennek és több rokon fajnak is az őshazája. Ismert volt Sumerben, Egyiptomban, a jógikus óind kultúrában és az esszénus közösségekben. Hazánkba a feltevések szerint a Dunán folyó kereskedelem révén jutott el. Magyarországon a 19. század végéig termesztették, majd lassanként feledésbe merült. Helyét egyre inkább új, nemesített, nagyobb terméshozamú és könnyebben betakarítható búzák vették át. A tönköly áll legközelebb a ma termesztett búzához. <h2>Megjelenése</h2> Egyéves vagy áttelelő egyéves fű, egyenes, nagyon magas növésű, 60–180 cm magas szárakkal. Ezek, ha rossz az időjárás, könnyen megdőlnek, elfekszenek. A nyelvecske rövid. A levélhüvely csúcsán fülecske fejlődik ki. A levéllemez szürkészöld, kopasz vagy gyéren szőrös. A kalász karcsú, hosszúkás, keresztmetszete határozottan 4 élű, éréskor meghajlik. A füzérkék egymástól mintegy 5 mm távolságban helyezkednek el, ezért a virágzat nagyon laza, és a füzérkék nem fedik át ellentétes oldalról egymást. Színük szürkészöld, belső oldaluk domború, többvirágúak, éréskor fajta szerint változóan fehéresek, szalmasárgák vagy kékesfeketék. A kalászorsó törékeny, minden füzérke a felette álló orsótaggal együtt hullik le. A pelyvák széles rombusztól a széles elliptikusig váltózók, csúcsuk egyenesen levágott, hátuk ormós, a középső fog egyenes, rövid, tompa. A toklász tojásdad, 9 erű, kopasz vagy szőrös is lehet, csúcsa tompa, fajta szerint szálkátlan vagy rövid szálkás, igen ritkán még hosszabb szálkája is lehet. A szemtermést szorosan burkolják a fakóvöröstől az élénksárgáig változó színezetű toklászok. A hosszbarázda keskeny, kissé éles szögletes. Júniusban virágzik. <h2>Termőhelyei</h2> Nyáron meleg és száraz, rendszerint meszes, részben nehéz agyagos és vályogos talajokat kedveli. A hidegre a többi búzafajnál kevésbé érzékeny, ezért vethetik magasabb fekvésű helyeken kb. 900 m tengerszint feletti magasságig. Ma már csak ritkán termesztett őszi gabona. Németországban a tönkölyt ma már csak a badeni Tauber-vidéken és a Sváb-Alb területén termesztik. További termőterületek Svájcban találhatók a szántóföldi művelés lehetséges felső határán, meglehetősen zord és csapadékos éghajlati viszonyok között. Ezenkívül még Belgiumban az Ardennekben termesztenek tönkölyt. Az európai maradványterületeken kívül csak Nyugat-Ázsiában, az Iráni-felföldön és Örményországban folyik. <div> <div><img alt="" src="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3f/Triticum_spelta_-_Berlin_Botanical_Garden_-_IMG_8560.JPG/260px-Triticum_spelta_-_Berlin_Botanical_Garden_-_IMG_8560.JPG" decoding="async" width="260" height="195" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3f/Triticum_spelta_-_Berlin_Botanical_Garden_-_IMG_8560.JPG/390px-Triticum_spelta_-_Berlin_Botanical_Garden_-_IMG_8560.JPG 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3f/Triticum_spelta_-_Berlin_Botanical_Garden_-_IMG_8560.JPG/520px-Triticum_spelta_-_Berlin_Botanical_Garden_-_IMG_8560.JPG 2x" data-file-width="3264" data-file-height="2448" style="border-width: 1px; border-image-width: initial;" /> <div> <div></div> Tönkölybúza – kísérleti parcella</div> </div> </div> <h2>Magyarországon</h2> Magyarországon az első államilag elismert fajta a dr. Kalmár Mendel Gergely Kornél és dr. Kajdi Ferenc által 1998-ban kifejlesztett ÖKO-10 nevű tönkölybúza. Ma már dr. Kalmár Mendel Gergely nemesítésével az IZIKUM fajtanevű tönköly is létezik, melynek fehérjetartalma magasabb mint az ÖKO-10. <h2>Egészségügyi előnyei</h2> Fehérjetartalma felülmúlja a hagyományos búzáét, s az aminosavak közül az aszparaginsav-, glutaminsav-, alanin-, metionin-, prolin-, leucin-, izoleucin-, tirozin-, fenil-alanin- és lizintartalma is nagyobb. Vitamin- és ásványi-anyag-tartalmára jellemző, hogy megtalálható benne szinte a teljes B-vitamin –csoport (a B12-vitamin kivételével), és niacin- és E-vitamin tartalma sem csekély. Réz-, vas-, mangán- és cinktartalma is meghaladja a búzáét. Kalcium-, magnézium-, foszfor- és szeléntartalma szintén számottevő. Rendszeres, hosszú távú fogyasztása hozzájárulhat a koleszterinszint-csökkentő és az érelmeszesedést megelőző étrend sikeréhez. A hagyományos gabonaféléknél kisebb szénhidrát- és rosttartalmának köszönhetően cukorbetegek étrendjében is ajánlható. Esszenciális zsírtartalma jótékonyan hat az idegrendszerre. <h2>Egyéb</h2> A tönköly az emmerrel együtt a pelyvásgabonák közé tartozik: csépléskor a kalász szétesik, de a szemeken szorosan rajta maradnak a toklászok, míg a csupaszbúzák szemtermése a toklászok közül kihullik, és a kalászorsó nem esik szét. A tönkölynek minden füzérkéjében 2 szem fejlődik, 3 pelyvával sorosan körülzárva. A hántolás különleges malmokban történt, ahol a pelyvátlanítás során a toklászok szétszaggatódnak, és közülük a szemek kinyomódnak. Ez a kiegészítő művelet egy álló és egy forgó őrlőkő között történik, amely hepehupás és lyuggatott felületű. A felső kő percenként kb. 200 fordulatot tesz meg az alsó, álló kő felett. A tönköly mintegy 15-17% fehérjét tartalmaz, ebből adódik, hogy tésztája igen nehéz, ezért használták régen elsősorban metélt tészta és galuska készítéséhez. Ma inkább csak állatok takarmányozására termesztik, de a badeni-sváb térségben egy különlegesség is készül belőle. Ehhez a félérett szemeket aratják, az érés előtt mintegy 3 héttel, és sajátos berendezésekben aszalva szárítják. Vagy egészben, vagy darálva hozzák forgalomba, különféle fogások elkészítéséhez.

MHS 89 (1 g)

Előnézet

Lila afrikai kék bazsalikom...

3,85 € (SKU: MHS 92)

Előnézet

A növény ellenáll a hidegnek és a fagynak

Japanese Pittosporum, Japanese Cheesewood Seeds (Pittosporum tobira)

Japanese Pittosporum Seeds...

1,95 € (SKU: T 13)

Seeds Gallery EU,

5/ 5

<h2>Japanese Pittosporum, Mock Orange, Japanese Cheesewood Seeds (Pittosporum tobira)</h2> <h2>Price for Package of 10 seeds.</h2> Pittosporum tobira is a species of flowering plant in the Pittosporum family known by several common names, including Australian laurel, Japanese pittosporum, mock orange and Japanese cheesewood. It is native to Japan, China, and Korea, but it is used throughout the world as an ornamental plant in landscaping and as cut foliage. It is an evergreen shrub which can reach 10 m (33 ft) tall by 3 m (10 ft) broad,[2] and can become treelike. It can also be trimmed into a hedge. The leaves are oval in shape with edges that curl under and measure up to 10 cm (4 in) in length. They are leathery, hairless, and darker and shinier on the upper surfaces. The inflorescence is a cluster of fragrant flowers occurring at the ends of branches. The flower has five white petals each about a centimetre long. The fruit is a hairy, woody capsule about 1 cm wide divided into three valves. Inside are black seeds in a bed of resinous pulp. The binomial qualifier tobira derives from the Japanese name for the plant. This shrub is a common, drought-tolerant and fairly hardy landscaping plant. Many cultivars have been developed, including dwarf forms and the popular 'Variegata', which has variegated leaves. It is used for hedges, living privacy screens, and indoor and outdoor planter boxes. The stems, leaves, and dried fruits are used in flower arrangements. The species and the cultivar 'Variegatum' have both gained the Royal Horticultural Society's Award of Garden Merit. Common pests of this plant include various aphids, mites, and leafhoppers, the cotton cushiony scale (Icerya purchasi), and root-knot nematodes (Meloidogyne spp.). It can be attacked by the pit-making pittosporum scale (Planchonia arabidis). It is vulnerable to the fungal plant pathogen Erythricium salmonicolor, which causes galls and the dieback disease known as pink limb blight.

T 13 (10 S)

Előnézet

Passiflora serratifolia Magok

8,00 € (SKU: V 250)

Seeds Gallery EU,

5/ 5

<h2>Passiflora serratifolia Magok</h2> <h2>Az ár az 5 db magot tartalmazó csomagra vonatkozik.</h2> A Passiflora serratifolia egy erőteljes kúszó, évelő növény, amely indákkal tapad a környező növényzethez. A növényt a vadonból gyűjtik be, helyi táplálék céljára. Néha dísznövényként termesztik. A Passiflora fajok általában védett, napos helyen vagy foltos árnyékban fejlődnek a legjobban. A legtöbb faj a vadonban nedves, de jó vízelvezetésű, általában könnyebb textúrájú talajban fordul elő, és gyakran erősebben virágzik és terem, ha a talaj termékenysége alacsony. Gyakran mély gyökereket fejlesztenek, és mérsékelten tűrik a szárazságot. A legtöbb Passiflora faj a semleges vagy az enyhén lúgos talajt részesíti előnyben, a legjobban ott fejlődik, ahol a pH 6,5-7,5 körül van. A magokat körülvevő pépet megeszik. A zöldtől a sárgáig terjedő, tojásdad vagy gömbölyű termések 50-90 mm hosszúak és 35-50 mm átmérőjűek. E nemzetség néhány tagjának levelei és gyökerei, ha nem az összes, „passiflorina” nevű anyagot tartalmaznak, amely hasonló a morfiumhoz, és hatékony nyugtató. Erről a fajról nincs konkrét információnk, de sok fajt használnak gyógynövényes infúziókban az idegek megnyugtatására és a pihentető alvás elősegítésére. Számos faj levelét féreghajtónak, antihisztériásnak és izzasztónak is tartják. Brazíliában időszakos láz, bőrgyulladás és erysipela leküzdésére használják. Szaporítás lebontja a magházat és felgyorsítja a csírázást. A tárolt vetőmagot 24 órán át meleg vízben kell áztatni, és a csírázási idő lerövidíthető, ha a magot ezután friss maracuja (bármilyen faj) levével keverjük össze. Ennek ellenére akár 12 hónapig is eltarthat, mire a tárolt magvak kicsíráznak. Helyezze a vetőmag tálcát árnyékos helyre, és tartsa a hőmérsékletet 19-24 °C körül. Szúrja ki a palántákat egyedi edényekbe, amint elég nagyok ahhoz, hogy kezelni tudják, és ültessék ki, amikor elég nagyok.

V 250 (5 S)

Előnézet

Cookie neve	Szolgáltató	Célja	Lejárat
PrestaShop-#	www.seeds-gallery.eu
__cfduid

Kategóriák

Kategóriák

Kategóriák

Last Product Reviews

FAQs

Sétányrózsa mag (Lantana...

Fizikai dió - magvak...

Bíbor kasvirág Magok...

Borzaskata mag (Nigella...

Ázsiai gázló magok...

Fuzzyfruit nightshade magok...

Kis piros...

Japán kígyótök mag...

PAPER MULBERRY Seeds...

Kerti izsóp 1kg magvak...

Kerek fejű fokhagymagumók...

Tönkölybúza mag (Triticum...

Lila afrikai kék bazsalikom...

Japanese Pittosporum Seeds...

Passiflora serratifolia Magok